Nevezetességek

 Víztorony

Az 50-es években épült torony, ami hajdani funkcióját ma már természetesen nem látja el. Egykor a gazdaságban nem állt egyedül, mert párját az egyik majorban (Háromrózsa) emelték, de azt sajnos mostanra már lebontották.

Magtár

Az egykori magtár épülete a Gesztenyés út és a Zsámbéki út találkozásánál található. Az 1870-es években építették, korábban raktározási funkciókat látott el, jelenleg üres.
A magtár a vezérépülete az épületegyüttesnek, amely két részből áll. Egyrészt a magtár épületéből, másrészt a mögötte lévő előregyártott vasbeton szerkezetű régi takarmánykeverő épületéből. A helyiek kezdeményezésére a jövőbeni hasznosítására tervekkel készülnek.

Gesztenyés úti kettős fasor

A település karakterét és jellegzetességét adják az idős vadgesztenye-matuzsálemekből álló kettős fasorok, amelyeket több mint száz éve telepítettek. A Sándor-Metternich uradalom idején ültették a fákat a földutak mentén.

Sándor udvar

Sándor udvart hivatalos elnevezéséig Négyszögnek hívták. A XIX. századi adatok szerint 388 cseléd élt Herceghalomban. A cselédlakások négyszög alakban helyezkedtek el. A 8 darab lakásban 4-4 család kapott otthont. A házsorok végén csőszök, béresgazdák, pajtamester, brigádvezető élt. Úgynevezett közös konyha állt a családok rendelkezésére. A négy sarokban téglából rakott tűzhely volt, középen egy kemence, ahol a kenyeret sütötték. Ebből a közös konyhából nyíltak a szobák, ahol szintén volt egy rakott tűzhely. Egy szobában 2 generáció lakott.

A Négyszög magtár felőli részén lakott az intéző. Az ő lakása volt az egyetlen padlós ház, a többi döngölt földes padozattal bírt. Az udvarban volt egy kút, ami ellátta a családokat ivóvízzel. A Négyszögön kívül egy másik kút állt, amelynek a vizét mosásra használták. Az intézői lakásból lett a gazdaság első irodaháza, a többiből pedig szolgálati lakások lettek.

1954 körül önálló lakásokat alakítottak ki. Villany már volt. Az udvarban építettek két kemencét, amelyekben beosztás szerint sütötték az asszonyok családjaiknak a kenyeret.

Az udvar rendezett volt. Bokrok, fák voltak benne parkszerűen kialakítva. 1968-tól bevezették a vizet. A közművesítés folytatása a rendszerváltás után valósult meg.

1989-ben az udvar közepére állították fel a garázsokat egy-egy lakáshoz, ugyanis nem volt tárolóhely a fűtőanyagnak, illetőleg az egyre szaporodó személyautóknak. A lakásokat 1990-91-ben lehetett az ott élőknek megvásárolniuk. Így juthattak a szolgálati lakásban élők saját otthonhoz. 1994-től lett a Négyszögben a csatornarendszer kiépítve. 1996-ban a vezetékes gáz került nem csak a Négyszögben élők otthonába, hanem az egész faluba.

Kápolna

A temetőkápolna 1904-ban épült, a helyi temető halottasházának átalakításával, Magdics István kerületi esperes, etyeki plébános közbenjárásával. A kápolnának toronnyal való ellátását Városy Gyula megyéspüspök helyeselte és a harangot székesfehérvári rezidenciáján szentelte fel. 1903- ban Fojtik János biai lelkész oltárkövet is kért a kápolnához. Az épület Metternich Paulina tulajdonában volt, aki alapítványt hozott létre a szentély fenntartására. Az építményt 1904. szeptember 18-án áldotta meg Magdics István. A kápolna a Szeplőtelen Fogantatás védelmébe lett ajánlva. 1929-ben a tekintettel a növekvő népességre kibővítették.

A II. világháború jelentős sérüléseket okozott az épületnek. A kápolnát 1948-ban maguk a pusztaiak hozták rendbe. Szapóry István tanító vezényletével az elpusztult oltár mintájára, a Herceghalmon lakók és a biai mesterek újat készítettek. A példás gonddal restaurált kápolnát 1948-ban Andresz János biai festő dekorálta, majd ugyanezen év november 1-jén Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel. A háború alatt lóitatónak használták az orosz katonák.

Gesztenyés park

A felújított park a település egyik legfontosabb közhasználatú zöldfelületi eleme, kiváló elhelyezkedésének köszönhetően. Értékéhez nagyban hozzájárulnak idős fenyőfái. A parkot a 70-es években Árkosi Zsolt tervezte. Mai arculatának kialakulása Nemes Zoltán kert és tájépítészmérnök, táj és környezetrendező szakmérnöknek köszönhető. Felújítás után a park minőségi burkolatot, utcabútorokat és díszvilágítást kapott.

Kiserdő

A nagy területű tulajdonképpeni erdőfolt a település belső részén az egyik legjelentősebb zöldfelület. Kiemelkedő értéket képvisel értékes faállománya révén. Fontos települési klímát javító és kondicionáló tényező. Hozzátartozik egy igen értékes török mogyoró fasor is. 2008 őszén rekreációs parkká alakították. Padokat helyeztek el, sétautak alakultak ki és átláthatóvá tették a területet az aljnövényzet megritkításával.

ÁTK főépület és park

Az intézet építése 1954-ben kezdődött és 1970-ben fejeződött be, amelyet Keserű János, akkori igazgató adott át üzemelésre. Az intézménykert értékes dísznövényállománya, szobrai jóvoltából válik védendő értékké. A parkot 70-es években alakították ki.

Millecentenáriumi emlékmű

Az emlékmű építésének gondolatát Lányi István 1995-ben, a falugyűlésen vetette fel.
Az emlékművet a Millecentenáriumi emlékparkban az államalapítás tiszteletére és 1100.  évfordulójára emelték 1996-ban. A két kősziklából álló alkotáson Magyarország és Herceghalom  rézből készült címerei, a 896-os és 1996-os évszámok, valamint a „Hazádnak rendületlenül” feliratok láthatók. Alkotói Fáskerti István szobrászművész és Keresztes Béla ötvös.

Az emlékmű  része egy fekvő kő, amely a Kárpát-medence domborzatát rajzolja ki. Az emlékmű a parkon  belül kiemelt környezetbe van helyezve. Burkolt lépcsők és járda veszi körül, cserjékkel van  körülültetve.

2002 évben a Kulturális Egyházi Központ átadásával egy időben készült el maga az emlékpark.

A park nagyobb gyepfelületekből, értékes fákból és cserjékből, burkolt járdákból áll. További  fontosabb elemei: padok, emlékmű, fehér nyár.

Rózsai úti kettős gesztenyesor

A település karakterét és jellegzetességét adják az idős vadgesztenye-matuzsálemekből álló kettős fasorok, amelyeket több mint száz éve telepítettek. A Sándor-Metternich uradalom idején ültették a fákat a földutak mentén.

Csobogó

2004 - ben ünnepelte Herceghalom és Mehrstetten a partnerkapcsolat felvételének 10. évfordulóját. Mehrstetten község egy csobogó ajándékozásával kívánta ezt a kapcsolatot megünnepelni. Kérték a helyi Önkormányzatot, hogy találjanak egy méltó helyet az ajándéknak.
Akkorra már Móricz - liget szép arculatot mutatott. A képviselő-testület az Ördöglovas lejtő bejárati szakaszát találta megfelelőnek az ajándék elhelyezésére, amely azóta egy gondozott, szép parkká fejlődött. A csobogót Kósa Zoltán, helyi művész tervezte.

Istálló épület

1800-as évek elején épült ló és ököristállónak, később szarvasmarha istállónak használták. Az istállónak három bejárata volt, az épület végében pedig a tejház üzemelt. Később ebben az épületben nyílt meg Herceghalom első boltja is. Ma részben irodák és egy hentes üzlet található benne, illetve részben üresen áll.

Békás és Kígyós patak, Paplaposi mellékág

A Kígyós patak Herceghalmot déli oldalról határolja, forrása a településtől nyugatra található. A Kígyós-patak régen Bárány-patak volt, mert oda hordták az oldalba a birkákat legelni. A Dávid-major felé vezető híd, azért olyan széles, hogy a munkagépek is elférjenek rajta. A hídnál télen elrekesztették a patakot és elárasztották a területet vízzel. A cselédek télen oda jártak jeget vágni, amit a jégverembe hordtak. Ott hűtöttek, a jég kb. május végéig megmaradt benne. A jégverem a még most is álló istállóépület KEK felőli végén volt, az istálló azon vége volt a tejház. (Régen gólyák is fészkeltek az istálló tetején.) A patak és a jégverem között kisvasút volt kiépítve, azzal hordták a jeget.

A Békás patak a települést kelet felől határolja, forrása a településtől északra található, korábban egy vízimalom is működött rajta (Zsámbék és Herceghalom között félúton).

A Paplaposi mellékág a települést észak-dél irányban szeli ketté, majd beletorkollik a Kígyós patakba.

A Kígyós és a Békás patak is a Biatorbágyi halastavakba ömlenek.

Kozáromi tó

A HKG dolgozóinak fejében született meg az ötlet, hogy jó lenne egy horgásztavat kialakítani a közelben. 2001-2002-ben valósították meg az elképzelésüket a közelben található három forrás vizét felhasználva. A HKG vezetősége támogatta az ötletet és gépi segítséget nyújtott a kivitelezéshez.

A HKG dolgozói egyesületbe tömörültek. A Horgász Egyesület tartja fenn a tavat, gondoskodik a betelepítésről, ápolja a tó körüli zöld felületet.

A korábbi években a Gazdaság dolgozói részére itt különböző ünnepségeket rendeztek. Ma már a nyugodt horgászaté a tó.

Trianon emlékmű

A herceghalomi Trianon emlékmű szintén a Gesztenyés Parkban található. Az emlékművet a kopjafával és a kövekkel Balázs Imre Barna festőművész tervezte. 2014. Június 4-én avatták fel. A kopjafát Losonczy Csongor faragta. A magyar rovásírás szerint a motívumok fentről lefelé haladva az 1000-est, a 100-ast és a 10-est szimbolizálják, utalva a Honfoglalás óta eltelt 1110 évre. Üveg részének megvalósítása Csizmadia Zsuzsanna munkája. A műemlék Erdélyből szállított 3 köve az Atya, a Fiú és a Szentlélek hármasságát jelképezi.

1956-os emlékmű

Herceghalom Önkormányzata támogatást nyert az 1956-os Emlékbizottság pályázatán. A támogatás keretében a település központjában kapott helyet az új, a forradalmat és szabadságharcot felidéző emlékmű, mely elősegíti minden évben a megemlékezést, valamint hozzájárul a közösségi identitás elmélyítéséhez. A Gesztenyés Parkban található emlékmű gránit-üveg kompozíció, amely méltó módon emlékezteti a herceghalomiakat a forradalom fontosságára, az elesett helyi hősökre. A fekete gránitlapon az 56-os szám, valamint „Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak” idézet található. A szélső üveglapon pedig az elesettek névsora olvasható, hivatásuk és koruk megjelölésével.

Schnaider László síremléke 2020

A temetői kápolna melletti díszsírhelyen álló  síremléket SCHNAIDER LÁSZLÓ Herceghalom első polgármesterének (1990-2010) és Herceghalom díszpolgárának (2017) emlékére a családja állíttatta.

A síremléket FARKAS ÁDÁM Munkácsy Mihály- és Kossuth- díjas magyar szobrászművész, Príma-díjas, Érdemes művész,   2002 és 2005 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, professzor emeritus, az MMA rendes tagja (2011) Képzőművészeti tagozat, a Nemzet Művésze, az MMA elnökségének tagja (2017-2023) alkotta meg 2020-ban.

Szarvasmarhatelep kettős fenyőfasora

1982. november 2-től üzemelt a szarvasmarha telep. A hazai modern telepek közé tartozott, amelyet a főváros közelsége miatt sok külföldi agrár vendégcsoport látogatott. Az elrendezése praktikusan használható volt. A fenyősorral övezett út után volt öt silótároló, tíz tehénistálló, ezt követte a borjúnevelő, az ellető istálló, végül a fedett szénatároló. A szemközti oldalon helyezkedett el a porta, utána az irodák (állatorvos, művezető, törzstenyésztő, telepvezető számára).

A korszerű női férfi fekete-fehér öltöző után volt az étkezde a konyha és a raktár. A sort a fejőház és a műhely zárta. Az épületkomplexum mögött egy ún. szabadtéri állatkezelő volt, ahol a mérést, oltást, válogatást, szállítást, körmölést bonyolították.

Az állatállomány alaplétszáma 848 szarvasmarha, de olykor elérte az 1200 darabot is. Fajtája Magyar tarka alapra lett keresztezve Holstein Friz, amely elérte a 96-98%-os várhányadot. A tejhozam állatonként 7000-8000 liter tej évente.

A szaporulatból továbbnevelésre küldték az üszőket Richárd majorba, a bikákat a telepen helyből értékesítették az olasz és hazai kereskedőknek. Az állattenyésztési kutatóintézet évente 120 bikát hizlalt kísérleti céllal.

A szarvasmarha telepen 40 fő látta el a feladatokat. 2005-től kezdődött a telep felszámolása, ma már csak a fenyőfasor és a használaton kívüli hidroglóbusz maradt belőle.